Tisztánlátás Titkok & Divináció MIJO

Egészségügyi Tisztánlátás I. rész

A téma, megérne egy egész könyvet, akkora terjedelmet ölel át, hiszen a tisztánlátásnak az egyik legcsodálatosabb oldala ez az emberi képesség. Valamikor a régmúltban mindennapos volt az alkalmazása és mellette a gyógyítás tudománya is. Gondolj bele, őseinknek nem állt rendelkezésére a mai kor modern tudománya, másképp oldották meg a problémáikat, szembe kellett nézniük az ismeretlen rejtett formákkal. Nagy előnyük volt, hogy másképp látták a környezetüket, az élővilágot, mindenben fellelni vélték az élet energiáját úgy, mint a földben, vízben, levegőben, tűzben és az élővilágban. Úgy vélték, hogy minden formát valamilyen istenség vértezett fel tulajdonságokkal. A betegségeket és a fizikai eltéréseket is hasonlóképpen kategorizálták be. Mindig egy magasabb intelligencia akaratát látták a megvalósult dolgok mögött, akár negatív, akár pozitív értelemben. A régmúlt emberei bölcsebbek voltak, mint azt mi a „modern” emberek elképzelni is tudjuk. Ezeket, az embereket a korokban és kultúrákban másképpen nevezték – táltosok, papok, sámánok, varázslók, druidák, boszorkányok, füves emberek stb. -, de megegyezett mindegyiküknél, hogy érzékelték és látták az univerzális energiát, és ezen belül az eltéréseket. Ismerték a természet gyógyító eszközeit, fenntartás nélkül hittek, és alkalmazni is tudták az évezredes tudást. Valójában, koroktól és kultúráktól függetlenül működött és megegyezett alapjaiban a tapasztalás, akkor napjainkban is ott kell lennie a tudás csírájának az embereknél. Kérdés, hogy felszínre hozható-e vagy nem? Miért volt mindig a „kiválasztottak” birtokában, a hétköznapi ember miért nem ismerhette?! Soha nem arról szólt a fáma, hogy egy ország vagy közösség alkalmazta, használta ezt a tudást. Bár bizonyos kultúrákban felmerült, hogy nem csak egy kis réteg gyakorolta, hanem széles körben alkalmazták – Atlantis vagy Mu -. E képesség felszínre hozását mindig egy tanító vagy csoport irányítása, figyelme kísérte. Kérdés, kit avattak be, e képesség birtokában? Mindig olyan embereket, akiknél ez az adottság a kezdetektől fogva jelen volt, csak csiszolni, tökéletesíteni kellett.
        Az egészségügyi tisztánlátást felhasználható jó és rossz dolgok véghezvitelére. Ne feledd az éremnek "mindig" két oldala van, ha mind kettőt átlátod, akkor vagy birtokában a gyógyításnak!
        Mindenkinél más és más a látott formája az eltérések színeinek. Ez nem meglepő, hiszen mindannyian egyéniségek vagyunk, egy „külön” univerzumot képviselünk. Amikor eljutsz arra a szintre, hogy egy látható vagy láthatatlan formát, el tudsz forgatni három dimenzióban, vagyis térben, és megszűnik az anyag belső láthatatlanságának a fogalma, azaz képes vagy egy személyt vagy tárgyat belülről is megszemlélni, ez az a pillanat, hogy képes vagy az egészségügyi tisztánlátásra. Meg tudod mondani, hogy akár sejt szinten, milyen negatív vagy pozitív változás megy végbe egy növény, egy állat vagy egy ember szervezetében.
      Nem vagyok orvos, nem vagyok botanikus, és természetesen nem diagnosztizálok, de elmondom, hogy az élőlény mely területén látok energetikai eltérést. Fontos, hogy a megkapott információkat felhasználva, persze ha nem elég kedvezőek, forduljunk orvoshoz. Mi látjuk az eltérést, az orvos felállítja a diagnózist.

        A látnokok az aurából három síkot látnak: fizikai, spirituális és kozmikus síkot. Mi a fizikai síkkal foglalkozunk most.
     Több nézőponton keresztül vizsgáljuk ugyanazt a valamit, más-más irányból nézzük, és bár mindig mást látunk, nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy az a valami csak egy valami, és csak nézőpont kérdése, hogy éppen minek látjuk.
         A valóságnak "mindig" három nézőpontja van. A három aspektusra az auralátók a fizikai (testi), az érzelmi és az értelmi (mentális) elnevezést használják. Én nem választom szét a nézőpont szemléletét, hiszen a vizsgálandó személy - valami - egységet képez, az legyen három dimenzióban vagy többen. A gondolkodásod finomításával és előrehaladtával egyre jobban kitágul a felismerés, a látottakról alkotott valóságfogalmad. Csak zavaró lehet, hogy mindent szétválasztunk és mérlegelünk. A valóságot megfogalmazni felesleges, sokan próbálták, de csak elméleteket gyártottak (izmusokat), inkább a megélése szükséges és a hozzá tartozó érzésvilág. Lesznek majd olyan információk, amelyekhez nehezen fogsz találni megfelelő szavakat, többet fog elmondani a hozzájuk tartozó érzésvilág. A látottak érzelmileg mindig többet mondanak el.
     Nem az a cél, hogyha megnézel valakit vagy valamit, hogy közben szinteken gondolkozz, és kiértékeld a látottakat, hanem az hogy a kapott információ globálisan látható legyen. Az érzékelt képek idővel letisztulnak, és felgyorsulnak, automatikusan maguktól jönnek. Egy pillanat törtrésze alatt kell majd, hogy lásd az összes összekapcsolódó szálat, ami hozzátartozik a vizsgálandó "tárgyadhoz". A Látó nem akarattal lát!
     Visszakanyarodva tehát a fizikai síkon, azaz a lineáris időtartományon belül "három" aspektus figyelhető meg:
     Az első a fizikai (testi) nézőpont, az un. étertest (sziluett), ez a fizikai test "röntgenképe". A test és a szervek alakja itt jól láthatók, érzékelhetők. A testi folyamatok, betegségek megállapítására használjuk.
       A második az érzelmi nézőpont, ráhangolódás. Azokat az érzelmeket mutatja, amelyet az adott idő-pillanatban átélünk. Színek, érzelmi szimbólumok láthatók benne. Megtapasztalható a célszemély egója, világszemlélete, jelleme.
      A harmadik az értelmi (mentális) nézőpont. Mentális tevékenység (képi vagy vizuális gondolkodás, emlékképek - lenyomatok) érzékelésekor gyors filmszerű a kapott információ, a megjelenő képek szimbólumokban hordozzák a mondani valót. Meghatározható, hogy éppen mire gondolunk.
         Egységként, fizikai valóságként éljük meg a látottakat - test, érzelem, mentalitás -. Én ezt "tüköreffektusnak" hívom.
       Az emberi és egyéb emléklenyomatok szorosan kapcsolódna a kialakult fizikai eltérésekhez. Megjegyzendő, hogy az emléklenyomatok magukban hordozzák az emlékképeket, a hozzájuk tartozó érzelmeket és gondolkodást! - Azzá válsz, amilyennek érzed és gondolod magad. -
         Most nézzük, mit és hogyan is látunk, amikor megvizsgálunk egy élő szervezetet. Ott kezdem, hogy a távolság nem mérvadó, közvetlenül vagy nagy távlatból is meg lehet nézni valakit, ugyanis a tudatodban megjelenő kép nincs térhez és időhöz kötve. Ez a tény soha ne zavarjon, vedd úgy, hogy minden helyben található! Sokat hallottam és olvastam arról, hogy milyen is az, amikor "megjelenik" az asztráltest (sziluett - alakforma). Csak megjegyzem, hogy az élő és a "halott" (eltávozott emberek) formák teljesen eltérő képet mutatnak - a túlvilágról kicsit később -.
        Nálam fehér fényudvar veszi körül a belülről áttetsző vízhez hasonlító alakformát. Ezt a képet egyszerre érzékelem a levegőben a szemem előtt és magamban a zsigereimben – nem csukott szemmel végzem a vizsgálatot -. Az eltérést mutató területek színekben tükröződnek vissza, és ezek árnyalataival. A tapasztalat azt mutatja, hogy a veszélyes betegségek – pl. rák – matt színekben tükröződnek vissza, a gyulladást mutató területek élénk melegszínekben. A színérzékelés emberenként (tisztánlátókként) változó lehet. A látottak mindig kiegészülnek a hozzájuk tartozó érzésekkel, ez nagyon fontos, hiszen e nélkül a megtapasztalás nem működik. Ha az időd megengedi, tanulmányozz valamilyen, anatómiát bemutató könyvet, hogy tisztába legyél az emberi szervezet felépítésével. Nagy segítség!
    A kép lassan felveszi a vizsgált személy karakterét, olyan, amikor egy átlátszó üvegből készült szobrot vizsgálnál. Forgasd, távolítsd, közelítsd, a színeltéréseknél menj bele a látott szervbe, mindig a fontos információ lesz a domináns. Nem a képet kell elképzelni, hanem ennek magától kell megjelennie, egyébként magadat csapod be a fantáziálással.
     Bele tudsz nézni sejt vagy molekuláris szintig - pl. vashiány, születési rendellenesség -, a nagyságnak nincs jelentősége.
   Öt éve egy ismerősöm apjáról megjelent egy spontán információ, ami alapján megállapítható volt, hogy rákos burjánzás indult meg nála. Egy pillanat műve volt ez a kép, szinte villanásnyi idő alatt játszódott le maga a betegség mibenléte és a jövőbeli kimenetele. Végeredményben, ami lényeges volt számomra, a betegség folyamata már elindult nála. Az információ átfogóan tartalmazta a szín eltérést, a helyet, a belső szerv állagát, a szerven belüli elhelyezkedést, kimenetelt és a fájdalommal küzdő ember képét. Jelenleg sajnos nagyon rossz állapotban van.
    Elgondolkodom mindig azon, hogy a dolgok miért úgy történnek meg, ahogy megtörténnek, ha megkapja valaki időben a kellő figyelmeztetést egészségével kapcsolatban, de mégis félvállról veszi a tanácsot, és a végén megtörténik a baj – paradoxon, ez van a jövőjében -. Kikerülhető a veszélyhelyzet, felhasználható-e a kapott információ, vagy minden előre el van rendelve?

Folytatása következik.

Szép napot Neked!