Mindenki szeretne egy jobb életet, de nem tudni hogyan is kell ezt véghezvinni.
 

     Dolgokról beszélni lehet, de csak feltevésként vonhatjuk le a konzekvenciát. A következmény az, amit szeretne mindenki - de - azonnal. Sok pénzt, nagy sikert, egészséget, …….stb. sorolhatnám. Fentebb említettem,- "a tudatosság garantálja a sikert, nem az adott módszer!".
Vegyünk egy példát, beszélgessünk a darázscsípésről. Akinek volt már benne tapasztalata, az tudja, hogy kellemetlen égető érzés, és fel tudja idézni ezt az élményt. Mondhatjuk, hogy ez a megtapasztalás változtatta meg - nyomatékosította - az elképzelésünket a darázscsípésről - ez egy felismerés -. Addig a pillanatig ijesztgettek vele, rémtörténeteket hallottál róla, egyszóval nem a saját tapasztalataid, hanem feltételezések alapján képzelted el ezt az élményt - ez az adott módszer -. Addig-addig piszkálja a fantáziádat, amíg be nem következik a szituáció, megcsíp a darázs, amire persze nem is számítasz - véletlenek sorozatával, vonzás törvényével magyarázod -. Elképzelésed nagyban hozzájárul a végeredmény nagyságához, lehetséges, hogy kellemetlen fájdalmat fogsz érezni a darázzsal való találkozáskor, de lehet, hogy alig veszed észre, lehet, hogy nem egy darázs fog megcsípni, hanem több is egyszerre. Ugye milyen bőkezű veled az élet? A tudatosság példánkban az, hogy az összefüggéseket megfigyeled, megfejted és átlátod a saját érzelmi valóságodban, és kiértékeled. Felesleges a darázscsípésbe belemélyedni addig a pillanatig, amíg meg nem történik - ok és okozat -. Ennyire egyszerű, hagyni kell, hogy a következmény belépjen az életedbe. Ez az érzelmi reakció az Achilles sarka a további életednek, amit elraktározol és kivetítesz a környezetedre. Figyeld meg gyermekeknél az ismeretlentől való félelmet - példánkban a darázscsípést -, milyen intenzitással is képzelik el. Ezek a begyakorolt reakciók tovább kísérik az ember további életét. Befolyásolják, irányítják, jelen vannak, megteremtik, hozzájárulnak az ember valóságképéhez.
    A sikerről vagy az egészségről milyen lehet az elképzelésed, ha nem is tapasztaltad? Főleg a nyugati "guruk" kecsegtetnek - elhalmoznak - olyan tanáccsal, amivel hipp-hopp megoldják az emberek mindennapi életének savát, borsát - mint a mesében -. Nem az a lényeg, hogy másnak mekkora a vagyona, vagy milyen az élete, hanem az, Te mit szeretnél megélni. Más életét kívülállóként láthatod, a sajátodat belülről. Te bírálod és jutalmazod magad, úgy is fogalmazhatunk, a valóságod tükörképe gondolataidnak. Valójában nem látsz bele más életébe, csak a külsőségeket pillanthatod meg, amelyek sokszor hamis képet mutatnak. A gazdag lehet sokkal szegényebb, a szegénynek vélt sokkal gazdagabb, mint azt kívülről tapasztaljuk.
    Tegyünk az "I"-re végre pontot! Az, hogy "szeretném", az önmagában édeskevés. Az életképbe való beleélés, az igazi titok. Amikor is megélsz, találkozol egy formával, Te könyveled el magadban, vagyis kiértékeled - felállítasz egy értékrendet -. Értékrendednek mindig örülsz vagy megveted, de az biztos, hogy érzelmi szálak kötnek hozzá. Ezek az érzések azok az energiák, amivel megfigyeled, levizualizálod életképed - teremtésed -. Hogy még tisztábbá váljon a felismerés, önmagában egy életkép teljesen érzelemmentes, a pénz, a kocsi, a sikerhez tartozó eredmény, ház, egészség, élőlények….a végtelenségig sorolhatnám a formákat. Aki ezt visszaigazolja az a Te szemléleted, teóriád! A napsütés csak napsütés marad, ez lehet égető, és lehet kellemes. A szél csak szél marad, lehet viharos erejű, de lehet kellemesen simogató. A pénz csak csereeszköz, de lehet, a hatalom és a nyomor melegágya.
    A tapasztalat azt mutatja, hogy az elérendő életképet vagy az életcélt teljes egészében magadénak kell tudnod - ez nem az a kétségbeesett kívánság, hogy szeretnél ezt meg azt…, ez így nem fog működni -. Ezt biztos, hogy már millió helyen olvastad, vagy tanították, de nem esett le eddig, mit is takar valójában. Például, szeretnél egy szép lakásban lakni, de a kétségbeesett félelmeddel "figyelsz" az életképedre! Ez a kivetítés soha, kihangsúlyozom soha nem fog sikert hozni. Kijavítom magam, kapsz lehetőséget, de csak satnya tükörképe annak, amit elérhetnél - albérlet, silány ingatlan stb -.
    Ha tudsz félni, akkor figyelni is tudsz! A félelemmel - ha eddig nem tudtad, akkor jól jegyezd meg - a figyelmedet tudod összpontosítani. Ide tartozik a harag, a gyűlölet, hatalomvágy, kissebségi komplexus, agresszivitás, izgalom stb. Ez az érzelem irányítja bolygónkon az emberek túlnyomó többségét. Olyan jól működik, hogy nem is vesznek róla tudomást, csak amikor már bekövetkezett a baj. Szinte droggá minősíthetjük - lásd emberi, családi konfliktusok, média, háborúk, politika -. A félelmen keresztül döntéseket, célokat, életképeket hoznak az emberek. A félelem erőt ad, a félelem nagyon gyorsan meghozza gyümölcsét, a félelem anyagi hatalommal jár, a félelem ragaszkodik és gyökeret ver az elmében. A félelmed irányít! A félelem által vizualizált életkép - szituáció - észre se veszed, már a nyakadban liheg. Mert nem figyelsz oda, illetve oda figyelsz, de ez nem tudatos figyelem. Csak úgy kipattan a rossz gondolat, amit szívvel lélekkel levizualizálsz egy pillanat alatt, kivetítesz egy életképben, szituációban, majd csodálkozol, hogy állandóan a hasonló formákkal - szinkronicitással - találkozol. Ismerős ugye? Mit gondolsz az embereknek, miért nem műkődnek a tanított szellemi - spirituális - dolgok? Szerintem tudod rá a választ.

Az egyenes út addig nehezebb, amíg hozzá nem szokunk.
Remélem elértem a célom, ezzel a pár sorral és kívánom, használd egészséggel.

A hozzá nem értők hangos szavakkal leplezik nemtudásukat, a bölcs nyugodtan és csendben figyeli meg a környezetét.